Nem volt még tizennégy, de én már szúrtam,
Ahogy az injekciósok tűje szúrja a vénát,
Feküdtem én is a földön, félkábultan,
Ahogy részeg Ádám keresi betépett Évát.

Nem volt még tizennégy, de már alig várta,
Hogy lekerüljön róla bikini felső,
Lesütött szemmel az ajtót kulcsra zárta,
Amikor arra kért hogy én legyek neki az első

Nekem az ágy a vágyam veled,
Oda vigyél el,
Nekem az ágy a vágyam veled,
Oda vigyél el,
Nekem az ágy a vágyam veled,
Én az ágyba vágyom veled,
Nekem az ágy a vágyam veled,
Én az ágyba vágyom veled.

Nem volt még tizennégy, de én már bánom,
Hogy megtettem neki mindent, bármire kért,
Hiába keresem, azóta nem találom,
Neki adtam mindent a semmiért!