Megpróbáltam kitörni Mint ördög a sorból Ugyanazt kaptam tõle Ugyanettõl a kortól
Fáj, sötét az érzés Fáj, belsõ kétség Fáj, az imám elszáll Fáj, megöl a magány Fáj, sötét az érzés Fáj, belsõ kétség Fáj, az imám elszáll Fáj, megöl a magány Fáj, sötét az érzés Fáj, belsõ kétség Fáj, az imám elszáll Fáj, megöl a magány
Azt akarta, hogy megváltozzak Üres, mámoros képpel éljek Lelekemet lassan lerántotta Eddigi énem hullott szerte szét Tudattalan képekkel élve Jövõt vártam, mi nem jön el Szakadék szélén vártam az érzést Hogy elvigyen egy angyali kéz
Testemre égve, mint egy békjó lánca Nem engedi, hogy tovább jussak Abban a létben, mit én teremtettem Szívemben élnek a kínzó múltak
Fáj, sötét az érzés Fáj, belsõ kétség Fáj, az imám elszáll Fáj, megöl a magány Fáj, sötét az érzés Fáj, belsõ kétség Fáj, az imám elszáll Fáj, megöl a magány Fáj, sötét az érzés Fáj, belsõ kétség Fáj, az imám elszáll Fáj, megöl a magány